Ahogyan közelít a JÁTÉKOS FOGLALKOZÁSOK NÉMET/OLASZ/SPANYOL NYELVEN csütörtöki ingyenes próbaórái, lehet, hogy kérdésetek adódik. Néhányat szeretnék most megválaszolni. Ha valami érdekel vagy kérdésetek van, írjatok nyugodtan a Tündérkert Zugló Nyelvoktatás és Utazásszervezés Facebook oldalra vagy a judit.tunderkert@gmail.com címre!

Miért fontos a BÁBOZÁS a nyelvtanulásban?
Pszichológiai szempontból lényeges, mert segít a gyerekeknek feldolgozni mindennapjaikat. Nyelvészetileg szintén remek eszköz, mert helyzetspecifikus kifejezéseket használunk. Olyan, mint az élő szó.

Ha egy gyermek többnyelvű, keverni fogja a nyelveket?
A kezdeti nyelvkeverés annak tudható be, hogy a gyermek két hiányos, azaz nem tökéletes szókinccsel bír. A két nyelv ismert szavai ráadásul nem egymás tükörképei. Valószínűleg az egyik kifejezést az egyik nyelven, egy másikat pedig a második nyelven ismeri. Ez a jelenség visszahúzódik, amint a két nyelv szókincse tökéletesedik.

Mi az AKTÍV és a PASSZÍV SZÓKINCS?
Ha tanultatok már idegennyelvet, gondolom, észrevettétek, hogy vannak szavak, amiket már megértetek, de még nem ültettek át a használatba. Maga a nyelvtanulás egy folyamat: ahogy halljátok az új szót, először beépül a PASSZÍV SZÓKINCSBE, tehát megértitek, de nem használjátok. Ahogy egyre többet halljátok, agyatok megfigyeli, hogyan viselkedik, milyen környezetben használatos, úgymond bizalmat szereztek hozzá, akkor átkerül az AKTÍV SZÓKINCSBE, ami annyit jelent, hogy immár egyedül is mondatba tudjátok foglalni.

ERŐS és GYENGE NYELV
Hallottátok már ezeket a kifejezéseket? Amikor egy gyermek két- illetve többnyelvű, ezek természetesen nem mindig vagy éppen soha nincsenek egy szinten. Rengeteg tényező befolyásolja, pl. melyik országban éltek, milyen nyelvű oviba/iskolába jár. Ez állandóan változik, bármelyik anyanyelv gyengülhet vagy erősödhet.

Vannak gyerekek, akik beblokkolják az agyukat?
Sajnos eddigi tapasztalataim szerint IGEN. Mexikóban volt szerencsém elit iskolákban, valamint jómódú családok sarjai mellett is tanítóskodnom (általában német nyelv). Gyakran ezek a gyerekek soha semmilyen kapcsolatba nem kerültek a nyelvvel, sem élő szóban, sem más formában. És hirtelen, amikor iskolába kerülnek, minden németül van: németül tanulnak olvasni, írni, számolni, mindent. Azt tapasztaltam, hogy ezek a gyerekek mintegy levédik magukat, s teljesen kizárják az adott idegen nyelvet, semmi új befogadására nem hajlandóak. Ezért is fontos, hogy például az édesanya (vagy édesapa) is osztozzon az új nyelv iránti érdeklődésben és mindez ne olyan szigorú kereteken belül történjen, mint egy teljesítményközpontú iskola, hanem játékos formában.