Közeleg az év vége! – Szilveszteri elmélkedés

Szeretem az év utolsó napjait elmélkedéssel tölteni. Mi történt velem a lezárulni készülő esztendőben, mi volt benne a jó, mire akarok törekedni az elkövetkező 365 napban. Kell-e változtatnom valamin, esetleg fejlődnöm valamiben. Szoktam egy listát is írni önismereti munkám alapján, milyen szeretnék lenni ebben az évben. Külsőre-belsőre.

Ez utóbbinál persze nem olyanokat vetek papírra, mint holnaptól 20 kilóval kevesebb akarok lenni, hanem például hogy sportos, új frizura vagy ilyesmi. A belső értéimet az alapján szabom meg, hogyan érzem, milyen vagyok, mi a fontos számomra és mi tölt fel. Például kreatív az egyik kulcsszó. Számomra az írás és a cukrászkodás nem csak a művésziesség megjelenése, hanem olyan tevékenységek, amelyek közben teljesen ki tudok kapcsolódni. Tehát természetesen a lista élén vannak. Tisztában vagyok a hibáimmal, s mivel feltett szándékom finomítani rajtuk, végiggondolom, ez miben mutatkozik meg. Én alapvetően szeretem, ha nyugalom vesz körül és néha rosszul reagálok, amikor ez nem teljesül. Tehát a kedves és csendes adottságokat adtam meg tavaly és ezúttal is. Persze nincsenek illúzióim, hogy én valaha egy kis suttogó emberke leszek. Nem, de vannak helyzetek, amik nagyon megkívánják ezt az abszolút finom, meghitt hangvételt.

Vannak terveim és kötelességeim. Magammal és gyermekemmel szemben. Valamilyen szinten a kettő persze összetartozik. Fejemben már minden el van rendezve és belevágtam a megvalósításokba. Lassan, kényelmesen, mert így, december végén számomra a legfontosabb a pihenés, a feltöltődés és a családdal együtt lenni. Már szervezem az év legfontosabb eseményeit, például a kisfiam születésnapját. 

Talán furcsa, de én nem nagyon szoktam szilveszteri bulikba járni. Igaz, életem egyik legjobb szilvesztere pont egy nálam rendezett összejövetel volt. A bál már inkább az én műfajom december 31-én. Viszont mivel 9 évig zenésztárs és –feleség voltam, hozzászoktam és ez soha nem is volt ellenemre, hogy általában szilveszterkor nem egy megafiestán táncolok az asztalon. Azért is felel meg ez így, mert hiszek abban a mondásban, miszerint ahogyan január 1- jét töltöd, olyan lesz az egész éved. Ilyenkor csupa olyan programot szervezek, ami számunkra a legkedvesebb, legyen benne otthon ülés és kirándulás, kreatív, magának való, minden. Ezek a napok szuperek szoktak lenni. 

Életemben és ezáltal kisfiam életében is 2016 borzasztó nagy és jelentős változásokat hozott. Majdnem tíz év után elhagytam Mexikót, egyedülálló anya lettem, vállalkozó nő. Végre elmondhatom, hogy helyes döntéseket hoztam, semmit nem bántam meg. Ez jó érzéssel tölt el és őszintén hiszem, hogy 2017 még szebb és érdekesebb meglepetéseket tartogat számunkra. Büszke vagyok arra, amit elkezdtem, és biztosra veszem, hogy sikerül mindaz, amit még tervezek. Nektek is Békés, boldog, egészségben és sikerekben gazdag új évet kívánok!