2017. március 3-án mutatták be a Frida című darabot az Átrium Film- színházban. El sem mondhatom, mennyire örültem, hogy egy ilyen mexikói töltetű színi előadásra jutottam el. A jegyeket gyorsan szétkapkodták, nekünk még szerencsénk volt, sikerült az elsők között ellátogatni. Meglepő, hogy nem egy létező mű átvételéről van szó, ezért nyilván nagy kihívást jelentett a magyar írók számára. Ezért döntöttem úgy, hogy megkérdezem Hegyi Györgyöt, akinek a szövegkönyvet köszönhetjük, hogyan zajlott a Frida elkészítése.

Hogyan jött az ötlet, hogy Frida Kahlo- ról készüljön egy darab? A magyarok nagy többsége nyilván ismeri munkásságát, hallott már róla, de behatóbban nem foglalkozott személyével.  

Az ötlet és a koncepció Duda Éva rendező-koreográfus elgondolása. Izgalmas, időben és kultúrában eltérő témát keresett; egyben olyat, amiben magyar kötődések is vannak, és a főhős a mai nézők számára is ismert. Frida igazi ikon, bár valószínűleg ő maga tiltakozna a legjobban ez ellen.

Meglepődtem, hogy nem egy kész művet vettek át, hanem egy teljesen új szerzeményről van szó. Ez bizonyára sok kutatómunkával járt. Hogyan zajlott az írás folyamata?

Tekintettel az előadás sajátosságaira nem volt kész, átvehető mű. A tánc, a dalok és a néhány prózai jelenet füzérét így magunknak kellett megalkotni. Rengeteg kutatómunkát végzett a csapat minden tagja. Szerencsénkre Frida története jól dokumentált, és az ismert adatok mellett számos apró, színes és jellegzetes elemet is találtunk. Dinyés Dániel zeneszerző szintén alaposan beleásta magát a mexikói zene történetébe, sok olyan részletre bukkant, amik visszaköszönnek az előadásban. Sokat kutatott Kiss Julcsi jemeztervező is, hogy hűen idézhesse meg a kort és a szereplőket.

 Érdekesnek találtam az ötletet, hogy a meg nem született gyermek szemszögéből mesélik el a történteket, valamint hogy meg volt benne a mexikói kultúra egyik különlegessége, az itteni és az inframundo, azaz a halottak világának összekapcsolódása.

 Dieguito, azaz Frida meg nem született gyermeke egy ötlet nyomán került a szereplők közé: olyan figurát kerestünk, aki külső szemmel, de mégis mély érintettséggel meséli el a történetet.

Én nagyon örültem, hogy volt a darabban sok a mexikói autentikusságból, bár néhány dolog inkább azoknak tűnhet fel, akik onnanvalók vagy ott éltek huzamosabb ideig. Bevallom, egyszer- kétszer könnybe lábadt a szemem. A zenei betétek ténylegesen Mexikót varázsolták a színpadra. Különösen tetszett, hogy megjelent az egyik legkedvesebb, ugyanakkor Mexikó egyik legmegosztóbb ünnepe, a halottak napja. Itt keveredik a katolikus vallás a hódítás előtti elemekkel. Ami mindenképp érdekes volt, hogy a szövegbe bekerült a halál egyik másik neve, a Flaquita. Ezekből a "becenevekből" rengeteg van. Ez egy átlagos nézőnek viszont valószínűleg érdektelen. Tehát miért pont a halottak napja került be a történetbe?

Santa Muerte ünnepének megjelenítése kézenfekvő választás volt: egzotikus, látványos és jellegzetesen mexikói hagyomány. Kifejezetten alkalmas arra, hogy felrajzolja a helyszínt, és keretet adjon az egyszerre két világban zajló történetnek. La Flaquita és a "Halálanya" sok másik nevének felbukkanása szintén a hangulatfestés eszköze, ezért nem is volt szempont, hogy a nézők mindezzel tudatosan tisztában legyenek.

Én a halottak napjával, azaz az “El día de muertos”- szal egy nagyon színes ünnepet azonosítok. Az előadásban viszont egy különösen sötét képet festettek. Miért döntöttek eme ábrázolásmód mellett?

A karneváli jelenetet szándékosan álmodtuk ilyen sötétre, hogy az azt követő balesetnek és rémisztő hangulatnak is megágyazzon. Így összekevertük a színes karnevált, a Santa Muerte kultuszt és azt a legendát, ami szerint Frida valamiféle alkut kötött a halállal. Kifejezetten elvont, áttételes képekben gondolkodtunk, hogy ugyanannak a gondolatnak több rétegét is megmutathassuk. Emiatt végül Mexikó-szakértőt sem hívtunk, mert az összetett, képi-zenei hangulatra koncentráltunk a valóság aprólékos megmutatása helyett.

(http://www.operett.hu/galeria.php?kategoria=329&kep=14639&tol=0)

Láttam, hogy munkáját egy konzulens is segítette. Mi volt pontosan a feladata, miben támaszkodtak az ő tapasztalatára és ismereteire?

Veress Anna volt az előadás konzultánsa, elsősorban Éva munkáját segítette színházszakmai kérdésekben, de jelentős szerepe volt a dialógusok feszesebbre húzásában és a szöveg kifésülésében is.

Úgy vettem észre, próbáltak olyan színészeket válogatni, akik vonásaikban nem annyira feltűnően európaiak. Fridát váltott szereposztásban Gryllus Dorka és Gubik Petra játssza. Én most Papadimitriu Athinát emelném ki, akiból egyfajta őserő sugárzott. Remekül illett a szerep hozzá, nagyon szépen énekelt és talán hozzá állt legközelebb a megformálandó karakter. Hogyan választották ki a színészeket, akikkel együtt dolgoztak?

 (http://www.operett.hu/galeria.php?kategoria=329&kep=14648&tol=0)

A színészválasztás Éva feladata volt, én már "készen kaptam" ezt a minitársulatot. Ez inkább előnynek bizonyult a munka során, mert így létező, eleven karakterekkel dolgozhattam.

Elérkeztünk az utolsó kérdéshez, ami egy kicsit önéletrajzi alapú. Miért maradt ki Frida gyermekbénulása, hiszen a teste miatti szenvedés már akkor elkezdődött, a baleset csak rátett azokra a fájdalmakra?

Közös döntés volt, hogy Frida életének mely jellegzetes pillanatait mutatjuk meg a darabban. Kifejezeten nem életrajzi műben gondolkodtunk, inkább azokat a helyzeteket kerestük, amik túlmutatnak a megszokott Frida-képen. A vágyott anyaság szempontjából nézve a gyermekbénulás nem különösebben meghatározó, bár pár mondatnyi utalás így is benne maradt a szövegben. Nagyon sok más is kimaradt persze, hiszen még egy átlagember élete is sokkal színesebb és gazdagabb, mint amit egy két felvonásos darab bemutatni képes. De abban biztos vagyok, hogy sikerült újabb színekkel kiegészíteni és elmélyíteni a nézőkben élő Frida Kahlo-képet, és felébreszteni az élete és művei iránti kíváncsiságot is.

(http://www.operett.hu/galeria.php?kategoria=329&kep=14654&tol=0)

Ebben én is biztos vagyok. Hála a modern technológia vívmányainak, amiket manapság a jól felszerelt színházak előnyként élvezhetnek, meg is csodálhattuk Frida Kahlo néhány alkotását a színpadon. Nagyon szépen köszönöm Hegyi Györgynek, hogy olyan részletesen válaszolt kérdéseimre. A remek hangulatú zenés- táncos darabot sok szeretettel ajánlom mindenki figyelmébe. Legközelebbi időpontok: április 25, 26, 27 és május végén is műsorra kerül. Érdemes mihamarabb megvásárolni a jegyeket, mivel igen gyorsan elfogy. Mindenkinek jó szórakozást kívánok és kövessetek a Mexfan facebook oldalon is!